– Szia – vetette oda.
– �dv. – K�zelebb s�t�ltam, letettem el� egy pap�rt. – Ez a sz�veg, amit k�rt�l. Rem�lem, j� lesz.
William pof�tlan m�don r�m mosolygott, elvette t�lem a pap�rt, �s az el�z� befejezt�vel olvasni kezdte. N�ha b�logatott, n�ha nevetett a jobb fordulatokon, vagyis �ppen �gy viselkedett, mint �ltal�ban. L�tszott, hogy �r�lten arra apell�lunk, ki tudja a m�sikat felbosszantani. Azt hiszem, m�r �rtette a viccet.
– M�g sosem l�ttunk szokny�ban – jegyezte meg Rob, aki hat�rozottan azon er�lk�d�tt, hogy pont ugyanolyan nyugalommal n�zzen r�m, mint eddig, �s l�tszott rajta, hogy sehogy sem siker�l. Meg�rte Natalie ruhat�r�b�l fel�lt�zni ma reggel. R�mosolyogtam.
– Kellemesebb ebben a melegben.
– Kellemesebb – ism�telte meg Rob zavartan. A munka egy r�sz�t m�ris megakasztottam, de William t�retlen�l olvasta a sz�veget. K�zben odamorogta a t�bbieknek:
– Sissie sosem hord szokny�t. – Azt�n r�m n�zett, �s toll�val a pap�r megfelel� pontjaira b�k�d�tt. – Ez itt ezzel a bekezd�ssel van �sszef�gg�sben?
– Term�szetesen igen – feleltem b�josan, de nem fogott rajta. Ha direkt is csin�lta, zseni�lis volt.
– Remek lesz, k�sz�n�m. Rob!
– Igen? – kapta fel a fej�t az eml�tett, mint aki �lm�b�l �bred.
– K�sz van m�r a design?
– Mindj�rt k�sz.
– Akkor lesz mit megbesz�ln�nk, ugye, Sissie? – n�zett r�m fenyeget�en. Egy�rtelm�en nem csak arr�l van sz�, hogy megbesz�lj�k a tov�bbi marketingterveket. Ez�rt m�g ki fogok kapni. A f�rfiak k�zben felocs�dtak a sokkb�l, le�ltek, megt�rgyaltuk a dolgokat, n�ha engem b�multak. Meg�rte befonni a hajamat, �gy m�g… Chelsea-sebb lettem. Igen, k�nytelen vagyok bevallani, hogy kipr�b�ltam Chelsea Beck k�pzelt boszork�nykonyh�j�nak gonosz b�b�jszereit. Am�g tartott a megbesz�l�s, mindig nagyon kedves voltam Williammel, �s amikor ki akart osztani n�h�ny bros�r�t, felaj�nlottam, hogy majd �n teszem. L�ttam rajta, hogy l�tja a csapd�t, �s remek�l sz�rakozik.
Mikor v�gezt�nk, a fi�k elsiettek, �n pedig �ppen a l�pcs� fel� indultam volna, mikor meghallottam William fenyeget� hangj�t.
– Sissie!
Megp�rd�ltem �s r�n�ztem. �ppen a kulcsait keresg�lte, hogy bez�rja az irod�t.
– Igen, William? – hajoltam el�re.
Felszaladt a szem�ld�ke, de k�zben hat�rozottan mosolygott. Tetszett neki a ma lev�gott par�d�. A z�r kattant, William pedig felegyenesedett el�ttem. Kettesben �lltunk a kopott tap�t�j� el�t�rben, a csendes f�lhom�lyban. Most �l�nken �lt el�ttem az �lom. William bekapcsolhatta a vonz�-gombj�t, vagy nem tudom, de a szeme csillog�s�t�l valami elolvadt bennem, amit szerettem volna kem�nyen �sszetartani. Az utols� pillanatban kellett megmentenem magam att�l, hogy �jra Sissie Traylor legyek, valami irracion�lis �lt�z�kben, �s megragadtam cs�bos szokny�s �nem utols� foszl�nyait a gy�zelem rem�ny�ben.
– Nagyon ki�lt�zt�l ma – sz�lalt meg.
Most, Sissie, most!
– Te is – vigyorogtam r�, �s miel�tt egy�ltal�n tudtam volna, mit teszek, k�zel, eg�sz k�zel l�ptem, hogy az orrunk majdnem �ssze�rt, �s cs�bosan megigaz�tottam a nyakkend�j�t. A l�p�st�l m�g � maga is megh�kkent. – Igaz�n nem kellett volna.
William pont olyan meglepetten n�zett r�m, mint Rob�k az irod�ban az el�bb. Gyorsan elrohantam, miel�tt el�rulom magam, de �ppen csak bel�ptem a liftbe, mikor meghallottam a f�rfi l�pteit �s bosszankod� hangj�t.
– Traylor!
Kihajoltam.
– Ezt a list��rt! – ki�ltottam, miel�tt az ajt� becsuk�dott volna. William m�r nem �rte utol a liftemet. P�nikszer�en hagytam el az �p�letet, �s csak kint kezdtem el szakadni a nevet�st�l.