Hatalmas ajt�csap�d�ssal, h�tamon William kab�tj�val �s kezemben egy piros eserny�vel robogtam be az �let�be, mert nem tudtam magam t�rt�ztetni. Mindent el akartam mondani Natalie-nak, az eg�sz utat, a besz�lget�semet, az �r�lt terv�nket. �m ekkor beugrott, hogy Natalie itt sincs – m�r nyilv�n hazament. Zavarodottan torpantam meg. Akkor nincs is kivel besz�lgetnem. Hirtelen �tlettel megfordultam.
– Mr. Morgan!
– Sissie – morogta a port�s �lmosan, de szinte m�r fel�bresztette a lelkesed�sem, ahogy odarohantam a f�lk�hez.
– K�pzelje el, mi t�rt�nt! – �s miel�tt meg�ll�thatott volna, �mleni kezdett bel�lem a sz�. – El�sz�r elment�nk fot�z�sra. Tudja, Mr. Johnsonnal, akir�l azt hitte, hogy az ap�m. Van benne valami, mert v�gt�re is sokkal t�bb k�z�s van benn�nk, mint bennem �s George-ban. Igen, t�nyleg, mennyire igaza volt, Mr. Morgan – ki�ltottam meglepetten. – B�r ink�bb… Bar�tok vagyunk, igen. Hagyjuk ezt. Uh.
– ��…
– H�t k�pzelje, hogy elmentem vele. Illetve nem csak vele, ott volt a k�t m�sik munkat�rsam is, de ez nem olyan fontos. Egy�tt ment�nk, viccel�dt�nk, azt�n fot�ztunk. M�rmint nem �gy – csak szeml�t tartottunk, hova milyen be�ll�t�s kell. �gy gyorsabban fogunk v�gezni. Na, azt�n… William azt mondta nekem, hogy menj�nk a t�hoz. �s kaptam egy eserny�t, csin�ltak r�lam egy k�pet. – Meglobogtattam az erny�t a kezemben. – R�lam, �rti? �letem legnagyobb m�alkot�sa volt az a k�p, pedig nem is �n „�rtam”. Mert ugye �rni nagyon j�l tudok, de nem vagyok egy modell, vagy ilyesmi. �s az lesz a projekt f� k�pe. Ugye megn�zi majd, Mr. Morgan?
– Persze…
– Jaj, az nagyon remek lenne, annyira j�l siker�lt! Persze bakancsban vagyok, ami egy kicsit ront az �sszk�pen, ha egy m�v�szfot�r�l van sz�. De alapj�ban v�ve itt nem m�v�szfot�r�l van sz�, hanem r�lam. �n vagyok a k�pen. �n, �n, �n! Azt�n besz�lgettem Williammel err�l-arr�l, �s megegyezt�nk, hogy nem bujk�lunk t�bb�. – Azt�n a kab�tra n�zve �szbe kaptam. – Jaj, a l�nyeget nem is mondtam! Eleredt az es�. Olyan sz�p volt! �n pedig annyira �rz�keny, �s William, hogy ne f�zzak, odaadta a kab�tj�t. Vissza akartam adni, de elfelejtettem. Annyira meleg. Na, de ami a legfontosabb, hogy ott helyben megesk�dt�nk, hogy nem foglalkozunk azzal t�bb�, m�sok mit mondanak. Engem sem �rdekel. Persze, ha van hozz�f�znival�ja, Mr. Morgan, meghallgatom, ez csak olyan formas�g – mosolyogtam r�. – Maga ismer, j�ban vagyunk, nyilv�n nem akar semmi rosszat mondani erre.
– ���…?
– T�nyleg, a sz�leim! R�juk nem is gondoltam. Biztos �k is meg�rten�k valahogy. V�gt�re is szeretnek engem, a maguk fura m�dj�n. Gondolom, meg�rten�k. Majd kider�l. Csak el�bb befejezem a k�nyvemet. Lesz bele mit �rni – kacagtam, �s a l�pcs� fel� futottam. – K�sz�n�m a besz�lget�st, Mr. Morgan!
Az �reg port�s nem sz�lt semmit, �s mikor a kanyarban megfordultam, m�g akkor is l�ttam csod�lkoz� tekintet�t. Integettem neki, �s berohantam a szob�mba, azt�n magamra csuktam az ajt�t. Hemperegtem a nevet�st�l.