Az ajt� csuk�dni kezdett, �m hirtelen valaki megragadta, �s beugrott a f�lk�be.
– TE J�SZAG� – ki�ltottam r�m�lten. – A FR�SZT HOZTAD R�M. HOZTA. BOCS�NAT. – R�j�ttem, hogy nem otthon vagyunk. William ped�nsan �lt�z�tt ki a nagy alkalomra, a maga m�dj�n. R�m vigyorgott.
– J�szag� vagyok?
– Az�rt ne b�zza el mag�t, Mr. Johnson. K�l�nben se az ijesztett meg, ahogy beugrott�l, hanem az, hogy… Eddig mindig el�bb itt volt�l, mint �n. Sz�val nem sz�m�tok r�d egy liftben.
– H�t igen, t�bbnyire rep�lni szoktam – b�lintott. – Aprop�, ha m�r var�zslat, hogy van Jimmy?
– N�tt egy centit – k�z�ltem vele hal�los komolys�ggal. Elr�h�gte mag�t.
– Bocs�ss meg…
– Ugyan – legyintettem fintorogva. – Ezt ma m�r beny�gtem egy nagyel�ad�ban. M�r nem lehet jobban megal�zni.
Az ajt� kiny�lt, mi pedig kisz�lltunk a negyediken. A negyven�t�s ajtaj�n�l William el�reengedett, de ezzel gyakorlatilag csak bel�k�tt az oroszl�n ketrec�be. F�jt, hogy le kell mondanom arr�l, mikor cs�ndben �s nyugalomban megbesz�lt�k az �r�saimat – b�r t�ny, hogy azt az id�t sem csak azzal t�lt�tt�k, hanem viccel�d�ssel �s a c�g szapul�s�val.
Majdnem �testem az egyik l�ny l�b�n. Chelsea �s Lily egym�s mellett �ltek, vid�man intettek nekem, a t�bbiek felvont szem�ld�kkel m�regettek engem. �tverekedtem magam rajtuk. Biztos vagyok benne, hogy m�g soha nem volt t�z ember a szob�ban azel�tt, �s azt is gondoltam, hogy ezt a szok�sunkat nem kellene megtartanunk. �tl�pdeltem a l�bak k�z�tt, el�re az ablakhoz. William az �r�asztalhoz �llt, �n pedig egy sz�ket v�lasztottam magamnak. H�ttal �ltem r�, �s flegm�n t�masztottam �llamat a h�tt�ml�j�ra. Szemem sark�b�l a f�n�k�t figyeltem, akib�l n�mi idegess�g sug�rzott, mikor megk�sz�r�lte a tork�t.
– Nos… K�sz�n�m, hogy elj�ttek. Nyilv�n ismernek minket: a h�lgy Sissie Traylor, forgat�k�nyv�r�, �n pedig William Johnson, projektvezet�. Anthony Layton, a projekt k�z�ss�gi szervez�je nemsok�ra szint�n itt lesz vel�nk, csak akadt egy kis dolga. – Majdnem elnevettem magam Tony vezet�knev�n, de igyekeztem a helyzethez m�lt�an viselkedni. – Sokuknak m�g nincs munkatapasztalata, de tudniuk kell, hogy a k�z�s munka k�z�ss�get is ig�nyel. Mi mostant�l egy csapat vagyunk, ez�rt mindenkit megk�rek arra, hogy igyekezzen ehhez tartani mag�t, �s ha b�rmi probl�ma akad ezzel kapcsolatban, azt jelezze fel�m. – A fiatalok �that� pillant�sukat mind �h�tattal szegezt�k urukra �s parancsol�jukra, William Johnsonra. �s�tottam. – De dolgozni nem felt�tlen�l csak unalmas fecseg�s, f�leg akkor nem, ha velem teszik. Ugye, Miss Traylor? – fordult fel�m mosolyogva, �n pedig r�vigyorogtam, de b�rhogy igyekezett, akkor sem b�rt engem sz�ra. Azt�n v�gign�zett a t�bbieken, �s �sszecsapta a tenyer�t. – �s mi kell egy k�z�ss�gnek? Kapcsolat�p�t�s! Most azonnal! Szerintem a legjobb az lesz, ha mindenki mond mag�r�l p�r sz�t.
Ezeket mindig is ut�ltam, f�leg az�rt, mert valaki elkezdi a sz�veget, azt�n a t�bbi folytatja, ugyanarra a s�m�ra. �s az�rt is ut�ltam, mert ilyenkor m�g nem tudom a neveket �s szakokat az arcokkal p�ros�tani. Az egyetemen is ez van: a f�l�v v�g�n lenne �rtelme ennek a bemutatkoz�s-dolognak.
Az els� l�ny nem �rezte a helyzet banalit�s�t, m�r t�k�n �lt, hogy elmondhassa, � Tiffany Dawson, tizenkilenc �ves, az egyetememre j�r, �s szociol�gi�t tanul. A csaj maga volt szociopata. Nem viccb�l nyomta meg a tanul sz�t: l�tszott rajta, hogy ha William a k�t sz�p szem�vel azt mondan� neki, hogy tanulja meg az Oxford lexikont, holnapra v�gezne is. Azt�n Lily j�tt, Lily Smith, aki k�t �ve angolra j�r, mondjuk nem lep�dtem meg ezen, mert minden nap l�tom. H�sz, szeret olvasni �s „�rogatni”. A kedvenc szavam. �t k�vette Chelsea, aki Beck, n�lunk m�sod�ves p�nz�gyes (�s akir�l mindenki pletyk�l, �s minden fi� a t�l t�k�letes alakj�t n�zi). �s aki azt se tudta, hogy tud sz�n�szkedni meg �rni, de nagyon �r�l neki, hogy beker�lhetett ide. B�jos mosolyg�s�t lev�ltotta Jason Howe kapkod� v�lasza: � a m�sik egyetemre j�rt, politol�gusnak tanult. Annie (Rees) felk�t�tte a gaty�j�t, mert hal�losan unszimpatikus pillant�s�t r�m vetette, majd biztos�totta a t�bbieket kioktat� hangj�n (hogy m�r leszokott a d�gh�sr�l), hogy angolt tanul kreat�v �r�ssal. Ett�l mindenki felh�rd�lt, �n meg unottan s�hajtottam: az els��ves szerencs�tlen m�g negyedannyit se tud, mint �n. David Knight viszont kellemesen sz�vtipr�nak n�zett ki, m�g �n is felfigyeltem r�, ami nagy sz�. Kiss� lezseren �lt�zk�d�tt, mert a men�kn�l az a legjobb benyom�s, de az az arc… Fogalmam sincs, h�ny �ves volt, mert �t n�ztem ahelyett, hogy minden szav�ra figyeljek, de az biztos, hogy els��ves dr�ma �s sz�nh�zas. Janet Mata alaposan el�t�tt t�l�nk kreol b�r�vel, spanyol csal�dja lehetett. N�lunk tanult angolt, alattam j�rt eggyel, ahogy Rachel Barnet is: � is kreat�vos volt �m.
Ezut�n cs�nd volt. Mindenki fel�m fordult, �n pedig akkor j�ttem r�, hogy elvileg a k�z�ss�gbe kell �p�ln�m, ahogy a f�n�k mondja. Kih�ztam magam, �s igyekeztem moder�lni az elm�met, amennyire csak b�rtam.
– A nevem Sissie Traylor. I-vel, e-vel �s a vezet�kn�vben r-rel. Igen, ez az igazi nevem, ezt jegyezt�k be az anyak�nyvi kivonatomba is. M�sod�ves vagyok kreat�v �r�son. T�lkoros, kihagytam egy �vet, mert… Dolgoztam. – Igen, ez a helyes sz�. – Pr�z�t �rok, szeretem meg�lni a pillanatokat, �s nagyon ingerl�keny tudok lenni. El�re is eln�z�st k�rek mindenkit�l, aki velem fog dolgozni.
�ltal�nos d�bbenetet l�ttam az arcokon, csak Williamet vid�totta kifejezetten a bemutatkoz�som. Hi�ba, hoztam a form�mat. Engem �ltal�ban senki sem szeret, vagy ha m�gis, legal�bb olyan idi�ta, mint az �r�kk� csirics�r� Natalie �s a l�k�tt William. Nagy nehezen fejthett�k meg, hogy mit mondtam az el�bb, mert csak hossz� m�sodpercek m�lva ocs�dtak fel. A fi�k unt�k az ismerked�st, csak benn�k l�ttam felsejleni valamif�le szimp�ti�t, de a l�nyok Williamhez fordultak.
– Mr. Johnson, mes�ljen maga is valamit – k�rlelte �t Tiffany. William megh�kkent az �tleten, �n pedig nem tudtam elnyomni egy grimaszt. L�ttam a l�nyok rajong� arc�n, amit dr�ga f�n�k�m nem akart els�re fogni. Na, sebaj, majd meg�rti a dolgot.
– Nos, �n… L�ssuk csak. Tanultam k�zgazdas�gtant, k�zben pedig bedolgoztam magam egy bar�tom kiad�j�ba, el�sz�r csak jelk�pes �sszeg�rt, a sz�mokat int�zgettem, ilyesmi. De annyira akt�van vettem r�szt az ottani esem�nyekben, hogy r�j�ttem, �rdekel, �s igenis van �rz�kem az �r�sokhoz. Ahogy v�geztem a k�zgazdas�ggal, r�gt�n belevetettem magam az �js�g�r�sba, ez volt a legjobb m�dja, hogy k�zelebb ker�ljek a t�m�hoz. Azt�n k�lts�gvet�si gondok miatt meg kellett sz�ntetni a kiskiad�t, �r�sra adtam a fejem gazdas�gi lapokban. Akkoriban nem kerestem sokat, de k�zben kitart�an tanultam m�dia, film �s t�v�t. �n�ll� szerkeszt� hat �ve vagyok. – Lopva r�m pillantott, �n �rtettem a c�lz�st. �n voltam a felfedezett. – Fiatalok �r�saira �p�tkeztem, de min�l jobban beledolgoztam magam a t�m�ba, ann�l ink�bb r�j�ttem, hogy valami �j kell. Ez�rt j�ttem ide. Ez�rt van ez itt. – Felmutatott.
B�r nekem semmi �jat nem mondott, hirtelen �gy �reztem, mintha csak ketten lenn�nk a szob�ban. �sszer�ndultam, mikor Annie elragadtatva k�rdezgetni kezdte, �s nem is igaz�n figyeltem oda r�. A jegyzetf�zetembe firk�lgattam. Egy ragyog� William, k�r�l�lelve sz�z rajong� tinil�nnyal. Nem hittem volna, hogy valami lev�ltja a kert�sznadr�gos William-rajzot a mobilomban, de most m�gis megt�rt�nt.