|
41. fejezet
2015.06.06. 16:22
Nem szerettem az rzkeny bcskat, de most gy hagytam el Natalie-t, mintha az letem utols napja volna. A szleim a kvzban vrtak rm az egyetem kzelben, mr az ajtbl meglttam ket meg a hollfekete kisugrzsukat, ahogy negatv attitdjket sztlttk az terbe. Ettl fggetlenl tettetett termszetessggel ltem le hozzjuk.
– dv megint.
Megjelent a pincr, ezrt mieltt mondani tudtam volna valamit, rendeltem egy nagyon gyenge kvt. Mg a vgn itt helyben kapok szvrohamot.
– Beszlnnk kell – szgezte le anya, aki mg most is elszntan kapargatta az asztal egy matricjt.
– Ezrt jttem.
– Igen. – Htradlt, lthatan gondolkodott. Mg ha azt is vrta volna, hogy bocsnatot krjek, nem szltam semmit. – Hazudhatsz neknk brmit Mr. Johnsonrl s Jimmyrl… – Itt mltatlankodva ttottam ki a szmat, de jobbnak lttam befogni. – De a lnyunk vagy.
– Igen, ezt tudtam – biccentettem. Kezdik kapizsglni a dolgot.
– Mi csak jt akarunk neked. Biztosan mi is hibsak vagyunk abban, hogy nem bzhatsz bennnk… – Ht persze, hogy hibsak vagytok! Ha az letben egyszer odafigyelntek arra, amit mellesleg szintn mondok, meg is olddna ez a problma. Ugyanolyan dacosan nztem ket, mint eddig.
– Sajnljuk, hogy nem mertl beszlni neknk Jimmyrl – vette t a szt apa. Lassan fel fordultam, kinyitottam a szmat, aztn jra becsuktam. De… Az elbb azt hittem, hogy el se hittk!
– Igen, kicsim, ez fontos dolog. s sok mst is megmagyarz. Nyilvn ezrt viselkedtl olyan zavartan. – Hogy mi? Hogy zavartan?
– Nagyon szeretheted azt a fit. Rjttnk, hogy Williamrl igazat mondtl, de kzben vgig t titkoltad, ezrt az a sok hazugsg.
– Ez az igazi szerelem – mosolygott anya. – Ha elfogadsz egy tancsot, ezt benne is tudatostod.
Jobbra-balra kapkodtam a fejem, s megrknydve rztam. Vrs lettem, mint a paprika. Ez most valami vicc?
– Ez… n nem vagyok szerelmes! s… Jimmy nem olyan! – kiabltam, gy, hogy a kzeli asztaloknl lk nhnyan felnk fordultak.
– Persze, hogy nem, hiszen j az zlsed. Rendes fi lehet. Majd egyszer taln tallkozunk vele.
– Igen, drgm, remek lesz – blintott apa.
Emlkezz, mit tanultl Williamtl. Trelmesnek s megfontoltnak kell lenned. vatosnak. Igen, ez a j sz.
Felegyenesedtem elttk, s vllamra kaptam a tskmat.
– Ksznm a megrtseteket. Most viszont mennem kell.
Prbltam minl mltsgteljesebben kivonulni az ajtn, de kzben majd’ kiugrott a szvem az ijedtsgtl.
|