Megjelent a pinc�r, ez�rt miel�tt mondani tudtam volna valamit, rendeltem egy nagyon gyenge k�v�t. M�g a v�g�n itt helyben kapok sz�vrohamot.
– Besz�ln�nk kell – sz�gezte le anya, aki m�g most is elsz�ntan kapargatta az asztal egy matric�j�t.
– Ez�rt j�ttem.
– Igen. – H�trad�lt, l�that�an gondolkodott. M�g ha azt is v�rta volna, hogy bocs�natot k�rjek, nem sz�ltam semmit. – Hazudhatsz nek�nk b�rmit Mr. Johnsonr�l �s Jimmyr�l… – Itt m�ltatlankodva t�tottam ki a sz�mat, de jobbnak l�ttam befogni. – De a l�nyunk vagy.
– Igen, ezt tudtam – biccentettem. Kezdik kapizsg�lni a dolgot.
– Mi csak j�t akarunk neked. Biztosan mi is hib�sak vagyunk abban, hogy nem b�zhatsz benn�nk… – H�t persze, hogy hib�sak vagytok! Ha az �letben egyszer odafigyeln�tek arra, amit mellesleg �szint�n mondok, meg is old�dna ez a probl�ma. Ugyanolyan dacosan n�ztem �ket, mint eddig.
– Sajn�ljuk, hogy nem mert�l besz�lni nek�nk Jimmyr�l – vette �t a sz�t apa. Lassan fel� fordultam, kinyitottam a sz�mat, azt�n �jra becsuktam. De… Az el�bb azt hittem, hogy el se hitt�k!
– Igen, kicsim, ez fontos dolog. �s sok m�st is megmagyar�z. Nyilv�n ez�rt viselkedt�l olyan zavartan. – Hogy mi? Hogy zavartan?
– Nagyon szeretheted azt a fi�t. R�j�tt�nk, hogy Williamr�l igazat mondt�l, de k�zben v�gig �t titkoltad, ez�rt az a sok hazugs�g.
– Ez az igazi szerelem – mosolygott anya. – Ha elfogadsz egy tan�csot, ezt benne is tudatos�tod.
Jobbra-balra kapkodtam a fejem, �s megr�k�ny�dve r�ztam. V�r�s lettem, mint a paprika. Ez most valami vicc?
– Ez… �n nem vagyok szerelmes! �s… Jimmy nem olyan! – kiab�ltam, �gy, hogy a k�zeli asztalokn�l �l�k n�h�nyan fel�nk fordultak.
– Persze, hogy nem, hiszen j� az �zl�sed. Rendes fi� lehet. Majd egyszer tal�n tal�lkozunk vele.
– Igen, dr�g�m, remek lesz – b�lintott apa.
Eml�kezz, mit tanult�l Williamt�l. T�relmesnek �s megfontoltnak kell lenned. �vatosnak. Igen, ez a j� sz�.
Felegyenesedtem el�tt�k, �s v�llamra kaptam a t�sk�mat.
– K�sz�n�m a meg�rt�seteket. Most viszont mennem kell.
Pr�b�ltam min�l m�lt�s�gteljesebben kivonulni az ajt�n, de k�zben majd’ kiugrott a sz�vem az ijedts�gt�l.