– Csak nem valami j� h�r? – k�rdezte t�lem bar�tn�m meglepetten.
– De, cs�kkent a benzin�r – nevettem.
– Na j�… Valami fi� van a dologban? – tal�lgatott tov�bb j�kedv�en.
– �sszefutottam Williammel – k�z�ltem vigyorogva. M�r nem �gyeltem r�, hogy �szint�tlen legyek. S�t, �lveztem a nevets�gess� v�l� helyzetet, ahogy elkerekedtek a szemei.
– �s mit mondott? – Natalie lehalk�totta a hangj�t, mintha valami intim besz�lget�st folytatn�nk. �n �rtetlen�l n�ztem k�rbe, �s j�kedvemet �s hanger�met megtartva v�laszoltam neki:
– � semmi �rdekeset, illetve olyat nem, amit ne tudtam volna. Viszont �n r�j�ttem valamire.
– Mire?
– Hogy a vil�got �n alak�tom magam k�r�l.
Nem hinn�m, hogy ebb�l b�rmit is �rtett volna, m�gsem pr�b�ltam magyar�zkodni. Olyan ihletett voltam, mint m�g soha. Amikor be�lt�nk az �r�ra, az els� dolgom volt kiter�teni magam el� egy �sszehajtott lapot, �s �rni r�. Natalie hi�ba pr�b�lta kiolvasni – messze is volt neki, �s a kicsi �s ronda bet�imb�l am�gy is neh�z volt �rtelmet kisajtolni. Innent�l nem nagyon sz�ltam hozz�, de �gy �reztem, helyettem az eg�sz vil�ghoz a pap�rra �rt szavaim besz�lnek, s ez el�g kell, hogy legyen.
Aznap �n voltam a soros a v�s�rl�sban, ez�rt, meg mert am�gy sem lehetett hozz�m norm�lisan sz�lni, Natalie el�bb haza�rt, mint �n. Egy kisebb zacsk� holmival toppantam be az ajt�n, �s gyorsan belet�mk�dtem Fridgy-be. M�g fagyit is hoztam, amit Natalie �gy szeretett. De ahogy feln�ztem r�, nem t�nt vid�mnak. M�r �ppen �rdekl�dni akartam hogyl�te fel�l, mikor mell�m l�pett, �s s�rt�d�tten Fridgy tetej�re csapott egy aj�nd�kszatyrot.
– Ez neked j�tt.
Meglepetten ny�ltam a zacsk��rt, �s az �gyamra raktam.
– K�sz�n�m.
Beraktam m�g p�r holmit a h�t�be, �s azt�n kezemet a nadr�gomba t�r�lve k�zelebb l�ptem. A zacsk� nem volt t�l nagy, valami pap�rt l�ttam benne. Egy kulccsal z�rhat� b�rnoteszt h�ztam ki, olyat, amilyenre m�r �vek �ta v�gytam, �s ami annyi p�nzbe ker�lt, hogy megvenni sosem b�rtam volna. K�t d�szes kulcs is tartozott hozz�.
– William Johnson k�ldte – sz�lt a szobat�rsam.
– �reztem – b�lintottam. Ezut�n kivettem a zsebemb�l az �sszehajtott papirk�t, tollat ragadtam, �s gondolkod�s n�lk�l m�solni kezdtem �j k�nyvembe az asztaln�l. Nem voltam el�gedett az elej�vel, de nem is tudtam volna megv�ltoztatni. �gy volt j�, ahogy volt. �n voltam az. �n �rtam, �s magamr�l �rtam. Megk�nnyebb�l�s volt.
Natalie egy ideig elt�prengve n�zett engem, majd h�tat ford�tott nekem, �s sz� n�lk�l g�pelt tov�bb. Am�g nem figyelt, az egyik kulcsot l�ncra f�ztem, �s nyakamba akasztva a pulcsim al� rejtettem.