Felmer�lhetne az a k�rd�s is, vajon az �n vagy az � r�sz�n hagyott volna eml�keztet�t. A szoba k�t r�sz�t nagyon j�l el lehetett k�l�n�teni: az ajt� fel�l bal oldalt minden sz�nes volt �s vid�m. Natalie oldal�n (mert ki m�s� lett volna?), k�zvetlen�l a f�rd�ajt� mellett �r�asztal �llt magas polcr�sszel, telis-tele „�tletes dekor�ci�kkal”, amely kifejez�st az egyik magazinj�b�l tanultam. Persze az „�tletes dekor�ci�k” nem j�hettek volna l�tre hozz�val�k n�lk�l, amik a polc m�sik fel�t tett�k ki. A legf�lelmetesebb tal�n a t�bb �tletes ceruzatart�ja, amiben nem voltak ceruz�k, csak egy sz�r�s toll �rv�lkodott a legk�zelebbiben.
A polcon voltak k�nyvek is, t�bbnyire sikerreg�nyek. Egyszer k�lcs�nadott valami szerelmi t�rt�netet, �s egy�ltal�n nem tetszett. Persze az � �zl�s�vel sem volt semmi baj, egyszer�en csak az�rt hozta fel ezeket a k�nyveket, mert nem tudta volna �ket a k�nyvt�rban beszerezni. Ha van valami k�z�s bennem �s Natalie-ban, az az, hogy mindketten im�djuk a klasszikusokat. Csoportt�rsakn�l ez �gy van rendj�n. Meg hogy rendetlenek vagyunk. V�gtelen�l. Ahogy az asztalon felemeltem a jegyzeteit, felfedeztem egy t�ny�r s�ltkrumpli n�h�ny szem marad�k�t, �s az asztal sz�l�nek d�lve megettem. M�g langyos volt. �s volt m�g egy k�z�s benn�nk: Jimmy, Wendy �s Fridgy – vagyis hogy k�pesek vagyunk nevet adni egy kaktusznak, egy mikrohull�m� s�t�nek �s egy mini h�t�nek, akik mindennapjaink fontos r�sz�t k�pezt�k.
Az �n r�szemen kor�ntsem volt annyi holmi, ami k�l�n bemutat�st ig�nyelt volna. �gyamon gy�r�tt, s�t�t �gytakar� hevert f�lig lel�gva, rajta egy csom� �sszefirk�lt f�zet �s a laptopom. Tanul�s k�zben n�ha elkalandoztam, �s minden jegyzetemet tele�rtam �s telerajzoltam. Ruh�im sarka hanyagul kil�gott a szekr�nyajt�n, pedig nem is volt bel�le t�l sok. Az asztal melletti ablakra tettem egy f�gg�nyt, az �gytakar� rokon�t, mert zavart a f�ny. Meg persze ott volt az �r�asztalom, h�ttal Natalie asztal�nak, tele klasszikusokkal, ahogy azt m�r eml�tettem.
Eleget m�l�zgattam. Igen, v�rtam Natalie-t, v�rtam a k�rd�seit az �j munk�mmal kapcsolatban, �s fel akartam k�sz�lni arra, hogy felt�pjem a sebeket. De nem j�tt. V�llat vontam. Legal�bb nem kell magyar�zkodnom. �gyse tudn�m elmondani, mi�rt viselkedem mostan�ban ilyen fur�n. Natalie nem �r, �s Williamet sem �rten� meg. Hobbi szinten verset �rt m�g egy �ve, de ezt is csak egy elejtett f�lmondat�b�l tudtam meg, amit nem is nekem sz�nt. Sz�gyellte megmutatni �ket, �n pedig sz�gyelltem a m�ltamat. Sosem kotnyeleskedt�nk bele egym�s dolg�ba. Az egy�tt�l�s�nknek ez volt a kulcsa.
Mondanom se kell, ez sem tartott �r�kk�… Le�ltem az �gyamra �s a kezembe vettem a kis cserepes Jimmyt.
– Te legal�bb nem k�rdez�sk�dsz – mondtam neki s�hajtva.
Azt�n kegyetlen�l megsz�rta az ujjam.