A haza�t Argletonba nem valami kev�s id�, b�r vonattal szoktam j�rni. A hossz� �t sor�n v�gre higgadtan �t tudtam gondolni a helyzetemet �s azt, kinek mit kellene mondanom, mit kell csin�lnom. Natalie-nak egyel�re nem akartam sz�lni a k�lt�z�semr�l (azt sem tartottam kiz�rtnak, hogy � maga h�z el), �gyhogy csak �sszepakoltam egy h�tv�g�nyi ruh�mat, eltettem p�r mosnival�t, a kis k�nyvecsk�t a p�tkulccsal, azt�n m�r ott sem voltam. Tov�bb >>