Vissza akartam menni, �s megint megcs�kolni �t. �s megint, �s megint. Ehelyett pucolhattam a f�rd�t. Mik�zben sik�ltam a zuhanyz�k fal�t, ezerszer v�giggondoltam, mi t�rt�nhetett volna akkor, ha most nem megyek takar�tani, amib�l sz�pen lassan eljutottam arra a konkl�zi�ta, hogy mi fog t�rt�nni akkor, ha befejezem.
T�z-tizen�t perc sem telt el, �s a f�rd� gy�ny�r�bb volt, mint ahogy r�nk hagyt�k. �s illatos, mert �sszef�jtam a f�gg�ny�ket dezodorral, ahogy Natalie-t�l tanultam a koliban. Azt�n meg is mosakodtam egy kiss�, hogy ne is eml�kezzek ezekre a pillanatokra, �s megigazgattam a hajam a t�k�rben. K�zben hallottam, ahogy odakint William �s Rob – aki ezek szerint szerencs�sen megker�lt – besz�lgetnek. Tov�bb >>

Aznap �jjel nem volt k�nny� elaludnom: a Williammel egy�tt t�lt�tt est�t �s a kimondott szavakat p�rgettem vissza �jra �s �jra, n�ha fennhangon is t�prengve. Chelsea nem j�tt vissza, �gysem zavartam az alv�sban.
Chelsea �s Matt. �rdekes p�ros�t�s. A gondolatra is elkuncogtam magam. Persze egy Sissie-William kombin�ci� is felforgathatja a ked�lyeket. Eszembe jutott a Sissiam felirat az ajt�mon. H�t... Most m�r t�nyleg az.  Tov�bb >>