– Natalie – morogtam a l�nynak, miut�n lerogytam m�g� az �gyra. Megfordult, b�r l�tszott a laptopj�n, hogy �ppen tanul. Nem t�nt d�h�snek.
– Igen?
– Ne haragudj r�m. Nem akartam felemelni a hangom…
– Semmi baj, ap�nak nem volt igaza. Mondtam neki, hogy nincs semmi k�zted �s William k�z�tt. Azt �zeni, hogy bocs�natot k�r a kellemetlens�g�rt – Elmosolyodott.
Kedvem lett volna megk�rdezni, mit sz�lna, ha m�gis lenne. Azt�n nem k�rdeztem meg. Tov�bb >>

Ott �lltam, n�ma ap�ti�ban. R�n�ztem a mellettem �ll� Mr. Andrewsra, a feje v�r�s�d�tt a d�ht�l. Azt mondta, most azonnal reklam�l a port�n, �s nem hagyja, hogy a l�nya ajtaj�ra vand�lok firk�ljanak. Azt�n vetett r�m egy olyan lekezel� pillant�st, amit soha nem feledek el.
K�zben Natalie egy r�zsasz�n villan�ssal elt�nt a szob�ban, azt�n el�j�tt egy nedves szivaccsal, �s d�h�sen vakarni kezdte a fest�ket, mik�zben szitoksz�t szitoksz�ra halmozott. A vil�gosk�k fest�k sehogy sem akart elt�nni. Meg akartam k�rni, hogy hagyja, eszemben sincs elt�ntetni. Nem b�rtam moccanni. A k�k fest�k be�gett a retin�mba, pislog�s k�zben sem l�ttam m�st. Szinte megb�v�lt a m�ltam �s a jelenem, ebbe az egy idi�ta sz�ba s�r�tve. Tov�bb >>