Tudom, m�r nagyon r�g�ta van itt ez a blog elhagyatottan, �s nem ezt �rdemli, mert arra eml�keztet, amikor a legt�bb volt az ihletem, �s a legt�bben inspir�ltak. A Sissie Traylorra eml�keztet, kicsit a Telcontarra is, a sok j� v�lem�nyre, a sok Jimmyre, a kaktuszra, a bar�ts�gra �s a szerelemre. Arra eml�keztet, hogy boldog voltam, �s n�h�ny percig m�g tal�n �r� is.

Most itt �l�k a kanap�n, �rom ezt a bejegyz�st, �s m�r �rtem, hogy mit �rzett Sissie, mikor meghallotta Lionel Richie-t�l az Angelt, �s egy pillanatra megrend�lt a sz�ve a m�ltt�l. Azt mondj�k, az igaz bar�tok a bajban ismerszenek meg, de �n az�rt nem tudok mosolyg�s n�lk�l gondolni azokra sem, akik a j�ban velem voltak. Most tal�n egy �j korszak k�vetkezik, csak valahol m�shol, de soha nem fogom elfelejteni a Willpowert, a sok Sissiam viccet, ezt a vir�got itt felettem, a sok �p�t� v�lem�nyt, a cip�ket. Most az �letem nem holdak, lakatok �s Sissie-k k�r�l forog, de ki tudja, lehet, hogy egyszer visszat�rek.

Aki szeretn� visszan�zni az eddigi t�rt�neteimet, �r�saimat, ugyan�gy megteheti.

A Sissie Traylor saj�t oldalt kapott:

sissietraylor.wordpress.com

Az �r�saim itt laknak egy ideje:

esoutanszabadon.wordpress.com

A blogom �s a Telcontar pedig itt:

telcontar.gportal.hu

Puszil titeket D�ri